~ 9. rész - a döntés

-Lay te vagy életem értelme. Veled szeretném az életemet leélni...
-A döntésed igen, vagy nem? -kelt fel az ágyról és könnyes szemekkel nézett rám.
-A döntésem az az, hogy...igen. Elvállalom ezt az egészet. Kerül amibe kerül.
-Ezt nem hiszem el. Az életed csak így eldobod. Nekem kell egy kis idő... -ment el.
Magamra maradtam ebben a nagy házban. Helyesen döntöttem, érzem, de azt is érzem, hogy félek. Bekuporodtam a takaró alá és aludni próbáltam. Egész éjszaka rázott a hideg és forgolódtam. Rémálmok törtek rám. Síró babák, Lay ordítása.

~Másnap késő délután

Ajtó csapódást hallottam. Fejemet a szoba ajtóhoz kaptam. Lay lépett be öltönyben és nagy mosollyal az arcán.

-Kegyed eljön velem egy randevúra? -kérdezte kis pírral az arcán.
-Igen -pirosodtam én is el mint a paradicsom.
Kezembe adott egy dobozt, majd kiment, mondván lent megvár. Kinyitottam a dobozt és a lélegzetem is elállt. Egy gyönyörű szép ruha volt benne. A felső része fekete, a szoknya piros volt, hátul hosszabb volt, mint elől. Felvettem és a tükörbe néztem. Egy csinos lányt láttam a tükörbe és ettől boldog voltam. Lementem Lay-hez, hogy indulhatunk. Rám nézett, majd elnézett, majd megint rám és végig nézett rajtam.

-Azta...gyönyörű vagy... -akadt el a szava.

-Köszönöm -néztem a szemébe, elpirulva. 

•••

Egy tisztásra értünk, ahol piknik kosár várt minket. Felbontotta a pezsgőt Lay , és koccintottunk. Éreztem, ahogy a sokadik pohár pezsgőtől, a fejembe száll a pia. Jól éreztem magam, Lay-el. A telihold fénye megvilágított minket. Ez egy tökéletes pillanat. Csak mi ketten, a világtól elzárva. 

-Figyelj. Gondolkodtam és rájöttem, hogy igazad van. A te döntésed volt. Én csak...tudod...félek... -nézte Lay is a holdat, majd rám nézett.

-Lay...ne félj...én téged szeretlek -csókoltam meg.

Csókunk forró volt. Ajka szinte perzselte az enyémet. Keze ledöntött a fűre, így felém kerekedett. Nyelve bejutásért könyörgött. Nyelveink játszadoztak. A hajába túrtam, mire felemelte a fejét és mélyen a szemembe nézett.

-Bridget én nem így akarom, hogy elveszítsd. Egyentalán biztos vagy benne, hogy szeretnéd? -harapta meg ajkát.

-Szeretném Lay. Szeretlek -haraptam meg az ajkát, óvatosan.

Felkapott a karjába és egy közeli fa kunyhóba vitt. Becsukta maga mögött az ajtót és felvitt az emeleti hálószobába. Óvatosan lefektetett az ágyra és csókolgatni kezdte a nyakamat, majd a kulcscsontomat. Levettük egymásról a ruhákat és szenvedélyesen csókoltuk egymást tovább. Keze a melleimre tévedt és maszírozni kezdte őket. A válaszom rá halk nyögés volt és a hátát karmoltam, mire picit felszisszent. Hevesebbre vette a figurát és belém helyezte férfiasságát. Először lassan mozgott bennem, majd egyre gyorsabban. Hol a hátát, hol a lepedőt markolásztam. Mind a ketten egyszerre mentünk el. Zihálva ledőlt mellém.

-Élvezted kicsim? 

-Ennél jobban nem is csinálhattad volna -Lay adott egy puszit a homlokomra és átkarolt. Mosollyal az arcomon aludtam el.

~Másnap reggel

Kimentem vécére, hogy csináljak terhességi tesztet. Amikor megnéztem, hogy pozitív vagy negatív-e, azt mutatta, hogy...