~ 11. rész - a baba

   A faházban minden olyan, mint ahogy hagytuk Lay-el. Meleg, szerető kisugárzása van. Mintha csak azt sugallná, gyere be, jól fogod érezni magadat. Igazság szerint ez így is van. Ez a hely nyugalmat ad. A haragom is tova szállt. Ülök és azon töprengem, vajon Lay mit csinálhat. Utánam fog-e jönni? Megbánta amit hozzám vágott? Az ajtó kinyílt, kellemes szellőt behozva és Lay lépett be. Megkönnyebbülés látszott az arcán és fel is lélegzett.
-Hála az istenek, itt vagy -kis mosoly játszott arcán.
-Mint látod itt vagyok...ugye nem tervezed, hogy úgy teszel, mintha semmi sem történt volna? -húztam fel az egyik szemöldökömet.
-Nem így terveztem. Sajnálom, hogy rád förmedtem és gyanúsítgattalak. Tudom, hogy csak segítettél N-en. Tudom, hogy seggfej voltam. Sajnálom, hogy a bulit is elrontottam -rogyott térdre.
-Már nem haragszom rád, de nagyon örülök, hogy beláttad, hogy tévedtél -kúsztam az ágy szélére és túrtam bele hajába.
-Ennek örömére, döntöttem...
-Hmm? -álltam fel az ágyról, kíváncsiságból.
-Bridget Seuk Hye...hozzám jönnél feleségül, és elviselnéd ezt a barmot továbbra is? -előrántott a háta mögül egy rózsát. A közepében ott lapult a kis titkos dobozka. Kivette a dobozt és rám nézett. Megkérte a kezemet.
-Lay...persze hogy hozzád megyek -törtem ki izgatottan.
Felállt, és szépen lassan az ujjamra húzta a gyűrűt. Örömömben a nyakába ugrottam.
-Van még itt valami...10 perc múlva gyere a fürdőbe utánam -félmosolyra húzta a száját és kiment.
Lassan teltek a percek és egyre izgatottabb lettem. Az ujjaimmal a combomon doboltam. Figyeltem az óra kattogását és merengtem. Az óra hajnalt ütött így mehettem is utamra. A folyosón szépen elszórva, rózsaszirmok voltak. Ezek mind a fürdőszobába vezettek. A fürdőbe belépve a lélegzetem is elállt. Nyugtató rózsa illat lengte körül a szobát. A rózsaszirmok a kádba is bele lettek szórva. A fürdőkádat gyertyák vették körül. Szélére pezsgő volt készítve. A háttérben romantikus, lágy zene szólt. Az összhangja a szobának romantikus volt. Az egész szobában ami a legjobban tetszett, egy akaraterős férfi volt, aki miattam csinálta mindezt.
-Gondoltam ránk férne a romantika. Gyere ide. Segítek levetkőzni és ellazítani -nyújtotta kezét, amit el is fogadtam.
Egymást levetkőztettük szépen lassan és beszálltunk a kádba. A forró víz csodálatos hatással volt a bőrömre. Átjárta testemet és felengedtem. Egyre jobban kezdtem ellazulni és a pillanatnak élni. Lay megfordított, így háttal voltam neki. A lazulásomon jobban segített, hogy elkezdett masszírozni. Minden egyes érintés után, csókot lehelt a testemre. Csókjai szinte égették minden egyes porcikámat. Az érintéseiről nem is beszélve. Elővette az áfonyás tusfürdőt és szépen lassan bekent vele. Amikor befejezte, kivettem kezéből, és én is bekentem teste, apró porcikáit. Szépen, lassan, kínzóan kentem be őt, hogy érezze érintéseimet. Letette kezemből a tusfürdőt, és felemelte államat. Szemében a vágy tükröződött, de tudom jól, hogy ezt a pillanatot nem akarja elrontani. Helyette közelebb húzódott és gyengéden csókolt. Lemosakodtunk és kiszálltunk a kádból. Lay körbe rám rakta a törölközőt, és fel vett a karjába. Be vitt az ágyba és lefeküdt mellém.
-Bridget...tényleg sajnálom, hogy önkénytelenül fájdalmat okozok neked -mondta és csavargatta közben tincseimet.
-Szeretlek Lay. Soha sem tudnék rád haragudni. Emellett komoly jövő áll előttünk. Fel kell nevelnünk a gyerekünket és ehhez te is kellesz. A gyerek nem tehet a jóslatról -néztem a plafont.
-Mindenben részt szeretnék venni, amihez a gyönyörű szép feleségemnek és a babánknak van köze. Számíthatsz rám -kulcsolta kezét össze az enyémmel és nyomott egy jó éjt puszit a homlokomra. Így aludtunk el összefonódva, a hold védelmező fénye mellett.
•••
4 hónap elteltével
A baba iszonyatos gyorsasággal növekszik. Én pedig egyre jobban gyengülök. Az étkező asztal szélét markolászva tartom magamat, ne hogy összeessek.
-Lay! Kérlek... -ordítottam el magamat a fájdalom hatására.
-Mi történt? -nézett rám aggódó tekintettel és fogott meg.
-A...baba... -csuklott el a hangom.
Összeestem a kezében. Már nem bírtam tovább. Kimerült voltam és úgy éreztem, mintha a gyermekünk ki akarna jönni. Utolsó emlékem Lay hangja volt.
-Bridget! Kórházba viszlek! Tarts ki!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése